Az orvosi műhibák egyik legsokkolóbb formája, amikor egy idegentest műtét után a beteg testében marad.

Az ilyen esetek nemcsak komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, de jogi szempontból is súlyos következményekkel járhatnak.

Felmerül a kérdés: jár-e kártérítés vagy sérelemdíj, ha egy műtét során idegentest marad a betegben?

Cikkünkben utánajárunk, hogy

• milyen kötelező protokollokat kell követniük az egészségügyi dolgozóknak,
• mikor minősül az eset orvosi műhibának, és

milyen jogi lehetőségei vannak a betegnek egy ilyen súlyos hiba esetén.

Mit jelent az idegentest bennmaradása?

Az orvosi műhiba, illetve a kórházi műhiba egyik gyakori típusa, amikor nem kívánt idegentest (sebészeti olló, törlőkendő, gézdarab) marad a beteg szervezetén belül a sebészeti eljárás vagy egyéb beavatkozást követően.

Az orvosi műhibák elkerülésére szigorú protokollok állnak rendelkezésre. Ezek pontosan meghatározzák, hogy a kezelésben részt vevő szakembereknek milyen lépéseket kell követniük az ilyen (elsőre banálisnak tűnő, de súlyos következményekkel járó) hibák megelőzése érdekében.

A protokollok előírják például:

• a felhasznált, röntgenen is észlelhető textíliák megszámolását,
• a meghatározott tartalmú műszertálca használatát,
• az eszközök számbavételét,
• a tűfogó, alkalmazását, illetve
• szükség esetén, a hiba felismeréséhez a megfelelő képalkotó vizsgálatok elvégzését (ultrahang, röntgen, CT).

Ennek ellenére, emberi hibára vagy eszközhibára visszavezethetően, sajnos előfordul, hogy a műtéti területen oda nem tartozó idegentest marad a szervezetben, amely további egészségügyi problémákat okozhat.

Milyen következményekkel jár az idegentest bennmaradása a beteg számára?

Orvosi műhibaperekkel foglalkozó ügyvédként gyakran találkozom az idegentest bennmaradásának következményeivel: szepszissel, tályogokkal, az érintett szervek perforációjával vagy kövesedéssel.

Ilyen esetekben a beteg rendszerint panaszokkal és fájdalmakkal küzd, és jellemzően újabb, kockázatokkal járó műtéti beavatkozásra vagy gyógyszeres kezelésre kényszerül. Súlyosabb esetben a szövődmények maradandó egészségkárosodáshoz vezethetnek.

Az orvosi műhiba következményeként a beteg testi és lelki állapota egyaránt megromolhat, életminősége pedig átmenetileg vagy véglegesen leromolhat.

Ki a felelős ezekben az esetekben?

A legnagyobb gondosság mellett is előfordul, hogy a műtét során beesik egy tű a beteg testébe. Az azonban már felróható a kórháznak, ha a tű benn is marad a testüregben a műtétet követően.

Ugyancsak nem az róható fel a kórháznak, ha anyaghiba miatt leválik egy darab a sztentből, és bennmarad a vesében. Ekkor az róható fel az ellátást végzőknek, hogy nem bizonyosodtak meg arról a sztent eltávolításakor, hogy az egészben van és sértetlen.

Az idegentest emberi testben való „ottfelejtése” felróható a kórháznak, hiszen a műtét során alkalmazott eszközöket számon kell tartani, azoknak épségét vizsgálni szükséges, a műtéti területet a lezárás előtt a legnagyobb szakmai gondossággal kell szemügyre venni!

Nem beszélhetünk a megfelelő gondosságról abban az esetben, ha a gyógyításhoz nem használatos idegentest maradt műtét után a szervezetben.

Hogyan kell eljárni, ha egy műtét során idegentest marad a testben?

Amennyiben észlelésre kerül az idegentest bennmaradása, a kórháznak haladéktalanul tájékoztatnia kell erről a beteget és el kell végeznie a szükséges beavatkozást, illetve gyógyszeres kezelést.

Az egységes bírósági gyakorlat szerint az orvos szakma szabályaival ellentétes, ha a műtéti területen olyan eszköz marad, amelyre a gyógyításhoz nincs szükség. Az elvárható gondosság követelményéből az is következik, hogy az oda nem tartozó tárgyak ne maradjanak a szervezetben.

Belekerülhet tehát műtét során akaratlanul a szervezetbe idegentest, de annak bennmaradása már felróható a kórháznak.

Mire számíthatunk orvosi műhibaper esetén?

A kórházak védekezése a műhibaper során igencsak változatos. Annak érdekében, hogy a felelősségüket elkerüljék, leggyakrabban műtéti kockázatra, a bennmaradt idegentest szövetbarát jellegére, vagy annak orvosilag nem észlelhető voltára hivatkoznak.

Sok esetben nem, vagy későn tájékoztatják a beteget a történtekről, illetve vitatják azt, hogy az esetleges következmények okozati összefüggésben vannak a szervezetben akaratlanul maradt eszközzel.

Jár kártérítés, sérelemdíj idegentest bennmaradása esetén?

Az idegentest bennmaradása kórházi műhibának minősül, és sérelemdíj, illetve kártérítés jár a betegnek.

Szerencsés esetben az idegentest bennmaradása okán a beteg nem szenved maradandó egészségkárosodást.

A vagyoni kártérítési a következő károkra terjed ki:

• ismételt műtét,
• ismételt kórházi tartózkodás,
• látogatási/utazási költség,
• otthoni gondozás,
• jövedelemveszteség.

Az átmeneti egészségromlás esetén igényelt sérelemdíj összegszerűségét az eset összes körülményét mérlegelve határozzuk meg. Figyelembe vesszük a műhibával okozott panaszok intenzitását, a beteg ezzel összefüggő fizikális és pszichés állapotát és az elszenvedett negatívumok teljes körét, amely természetesen mindenkinél más és más.

Mire számíthatunk maradandó egészségkárosodás esetén?

Ha az idegentest bennmaradásával kapcsolatosan tartós, végleges egészségkárosodás lép fel, a sérelemdíj mértékét az ezzel az állapottal összefüggő, jellemzően a beteg élete végéig fennálló körülmények, egészségügyi, életminőségbeli változások határozzák meg.

Maradandó egészségkárosodás esetén a kórháznak a műhiba okán fennálló összes kárt köteles megtérítenie, beleértve a jövőben felmerülő, járadék jellegű károkat is.

Orvosi műhibára gyanakszik?

Sikerdíjas kártérítési ügyvédként eligazodni jogi lehetőségeiben.

Vegye fel velem a kapcsolatot, és kérjen díjmentes konzultációt!