Egy közlekedési baleset gyakran egy pillanat alatt felborítja az addigi életünket. A testi fájdalom, a lelki megterhelés, a kiesett munkajövedelem és a bizonytalanság érzése egyszerre nehezedik ránk, miközben joggal merül fel a kérdés: milyen kártérítésre vagyok jogosult, és hogyan tudom érvényesíteni az igényeimet?

Következő cikkemben egy megtörtént eseten keresztül vezetem le, milyen kártérítési összegre számíthatunk.

A közlekedési baleset röviden

2014-ben a felperes közlekedési balesetet szenvedett, amelynek köszönhetően

• gerincvelő zúzódását szenvedte el,
• eltört a nyakcsigolyája és
• amputálni kellett egyik mutatóujját.

A balesetet okozó gépjármű vezetője rendelkezett felelősségbiztosítással.

A felperes vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítését kérte. Az alperes a helytállási kötelezettségét nem vitatta, egyes jogcímeken előterjesztett követelések jogalapjával és összegszerűségével nem értett egyet.

A megítélt kártérítés részletezése

A bíróság a felperes részére több jogcímen is kártérítést ítélt meg:

• 11,5 millió forint sérelemdíj

Ezt a bíróság a súlyos és maradandó egészségkárosodás miatt állapított meg. A baleset következtében a felperes élete alapjaiban megváltozott: munkaképtelenné vált, jobb keze súlyosan megsérült, fizikai terhelésre nem alkalmas, gépjárművet nem tud vezetni, mozgásában jelentősen korlátozott, és élete végéig külső segítségre szorul a mindennapok során.

• Ezen felül a bíróság megítélte a háztartási többletköltségek megtérítését is havi 15.000 forint összegben, véghatáridő nélkül, mivel a sérülések miatt a felperes az otthoni feladatok ellátására önállóan nem képes, így rendszeres segítségre van szüksége.

Jár kártérítés azért, mert a baleset után nem tudom ellátni a háztartást?

A háztartási segítségre járó kártérítés megítélése két részből áll.
Egyrészt orvosszakértői kérdés, hogy a sérült egészségi állapota miatt mely időszakban és milyen mértékben volt indokolt háztartási kisegítő igénybevétele.

Az orvos szakértő vizsgálja, hogy a baleset okozta egészségkárosodás miatt a sérült milyen háztartási munkák elvégzésére vált alkalmatlanná.

Másrészt ténykérdés, hogy ezeket a feladatokat a gyakorlatban ki és mennyi ideig végezte el a sérült helyett.

Ennek bizonyítása a felperest terheli, vagyis neki kell bemutatnia, hogy a baleset előtt milyen háztartási munkákat látott el, és azokat a baleset után már nem tudta folytatni.

A Kúria álláspontja szerint nem vitatható, hogy ezek a költségek valójában a károsultat terhelik, hiszen ő szorul rá a háztartási segítségre.

Teljesen mindegy, hogy a munkát fizetett kisegítő vagy hozzátartozó végzi el: a hozzátartozók ilyenkor lényegében a károkozó helyett végzik el a feladatokat, a károsult érdekében.

Az állandó bírói gyakorlat alapján tehát nincs jelentősége annak, hogy konkrétan ki végzi el a háztartási munkákat, ha az orvosszakértő szerint a sérült állapota miatt kisegítésre szorul.

A lényeg az, hogy a sérült bizonyítsa:

• korábban milyen háztartási munkákat végzett,
• milyen időtartamban,
• és ezeket a baleset következtében már nem tudja ellátni.

A bíróság a bizonyítékokat megfelelően értékelte, és arra a következtetésre jutott, hogy a felperes kiesett háztartási munkaerejének pótlására megállapított havi 15.000 forintos összeg nem tekinthető eltúlzottnak.

Mikor érdemes kártérítési ügyvédhez fordulni?

Általánosságban elmondható, hogy akkor érdemes ügyvédhez fordulni, ha a baleset következtében elszenvedett sérülés vagy anyagi kár jelentősebb mértékű.

Nem kizáró ok az sem, ha a károsult nem teljesen vétlen a baleset bekövetkezésében. Számos esetben már a részleges felelősség is elegendő lehet ahhoz, hogy kártérítési igény érvényesíthető legyen.

Halálos kimenetelű baleset esetén pedig a hozzátartozók kártérítési igényének érvényesítésében is segítséget nyújtok, teljes körű jogi képviseletet biztosítva a rendkívül megterhelő helyzetben.

Mindenképpen pereskednem kell, ha kártérítést szeretnék?

Elsősorban mindig az egyességre törekszem a kárügyek kapcsán. Ennek az esetek egy részében lehetőség is adódik.

A biztosítók azonban a legritkább esetben ajánlanak fel méltányos kompenzációt. Ekkor minden esetben részletesen tájékoztatom ügyfeleimet arról, mi szól az egyesség mellett, és milyen érvek szólnak ellene. Ön csak az után dönt az egyességkötésről, hogy minden információt megkapott már tőlem.

Általános tapasztalatom azonban, hogy az ügyek jelentős részében, bírósági eljárásban lényeges magasabb összegű sérelemdíj, kártérítés és folyamatos járadék harcolható ki, amely hosszabb távon lényegesen kedvezőbb megoldást jelent.

Milyen ügyekben tudom Önt képviselni?

Sikerdíjas rendszerben dolgozom, ezért Önt semmilyen költség nem terheli előre.

A képviselet kiterjed a büntetőeljárásra, közvetítői eljárásra, a biztosító előtti képviseletre és az esetleges polgári perre is.

Néhány jellegzetes ügytípus:

• Személygépjárművel történt baleset
• Gyalogosgázolás
• Motoros, biciklis balesetek
• Tömegközlekedési balesetek (Buszon, vonaton, HÉV-en, trolin, hajón történt balesetek.)
• Hozzátartozó által okozott baleset
• Külföldön történt közlekedési balesetek

Ezen kívül számíthat rám orvosi műhibapereknél[1], munkahelyi baleseti kártérítés[2] illetve egyéb személyi sérüléssel járó balesetek esetén is.

Kérjen díjmentes konzultációt most!

Az eset forrása: Pfv.III.20.640/2019/5. szám