Munkahelyi baleseteket bemutató cikksorozatom első részében egy munkavállaló ügyfelem megrázó történetét ismerheti meg – egy férfiét, akire munkavégzés közben dőlt egy fa, és ezzel egy pillanat alatt gyökeresen megváltozott az élete.
Ezzel az esettel szeretném bemutatni, hogy még a reménytelennek tűnő helyzetekben is van esély a jogos kártérítés megszerzésére.
Az eset leírása során az érintettek személyiségi jogainak védelme érdekében minden felismerésre alkalmas adatot megváltoztattam.
Egy viharos reggel: az üzemi baleset alaptörténete
Ügyfelem a munkaköréből adódóan sokat tartózkodott a szabadban, így ki volt szolgáltatva az időjárás viszontagságainak.
Egy szeles reggel a szabadban végzendő munkafeladatot kapott brigádjával: egy szél által kidöntött fát kellett eltakarítani az úttestről, hogy az ne akadályozza a közlekedést.
Azonban a szeles időjárás váratlanul viharrá fokozódott, ami egy újabb fát döntött a munkások közé.
Ügyfelem súlyos, maradandó sérüléseket szenvedett. A baleset következtében munkáját elvesztette, leszázalékolták, és örök életében segítségre szoruló, fájdalmak között élő emberré vált.
A munkáltató nem vállalta a felelősséget. Nem vitatta ugyan, hogy üzemi baleset történt, de álláspontja szerint mentesülési ok áll fenn.
Munkabaleset szélviharban: felel-e a munkaadó?
Ha a munkavállaló munkavégzés közben megsérül, az általában munkabalesetnek számít. Ilyenkor főszabályként a munkáltató köteles a munkavállaló kárait megtéríteni és sérelemdíjat fizetni.
Azonban vannak bizonyos kivételek, amikor a munkáltató mentesül a helytállás alól.
A Munka Törvénykönyve szerint, a munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
– a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy
– a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
Munkáltató: „A szelet nem tudom irányítani”
A fő kérdés a következő volt: A baleset a munkáltató ellenőrzési körén belül következett be, volt-e módja arra, hogy megakadályozza?
A munkáltató elsőként arra hivatkozott, hogy a munkavállalója kárát ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, hiszen a szelet nem tudja irányítani, nincs arra ráhatása.
A magyar jog szerint azonban, a munkáltató ellenőrzési körébe tartozik minden, amit valamilyen módon befolyásolni tud:
- hogyan szervezi meg a munkát,
- milyen eszközöket, gépeket, járműveket használ,
- milyen munkakörülményeket biztosít,
- hogyan osztja be a dolgozókat, és
- milyen biztonsági intézkedéseket tesz.
A munkáltató ugyan a szelet nem tudja irányítani, viszont arra lehetősége nyílt, hogy az időjárási riasztás ismeretében máshogy szervezze a munkát, hiszen ismerte annak tényét.
A munkáltatónak kötelessége a biztonságos munkakörülmények megteremtése, amely ez esetben nem teljesült.
Számíthatott-e a munkáltató újabb fák kidőlésével, ágak leszakadásával a munkabalesetkor?
Egyértelműen igen. A munkáltatónak tisztában kellett volna lennie a nyilvánvalóan fennálló veszéllyel, hiszen szélre vonatkozó riasztás volt érvényben, és a munkavállalók éppen egy korábban a vihar miatt kidőlt fa eltakarítását végezték.
A munkáltató szél erősségét, természetesen nem tudta befolyásolni. El tudta volna azonban kerülni azt, hogy a baleset napján fennálló, nyilvánvalóan extrém időjárási viszonyok mellett ne következzen be a baleset.
- Elháríthatta volna a kárt, ha az erős viharos, illetve orkán erősségű szélben nem ad utasítást munkavállalóinak a fás területen lévő útszakasz kidőlt fától való megtisztítására.
- Elvárható volt tőle, hogy felismerje a lehetőségét annak, hogy az ilyen körülmények között végzett munka balesetveszélyes, az veszélyezteti munkavállalói biztonságát és életét.
- Elvárható lett volna tőle, hogy tájékoztassa a munkavállalókat a legmagasabb szintű, szélre vonatkozó riasztás tényéről, és konkrét utasításokat adjon ezzel kapcsolatban.
Az eredmény: méltányos kártérítés
A munkáltató nem bújhat ki a felelősség alól azzal, hogy „nem tehetett semmit”. Ha volt ráhatása a munkaszervezésre, vagy a biztonsági feltételekre, akkor kötelessége volt elkerülni a balesetet. A törvény célja világos: a munkavállaló védelme mindig elsőbbséget élvez.
A munkavállalónak jár a kártérítés és a sérelemdíj, a munkáltató azért helytállni köteles.
Miben segíthet a kártérítési ügyvéd?
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen kártérítésre jogosultak, vagy hogy jár-e nekik sérelemdíj. A munkáltatók sok esetben nem adnak megfelelő tájékoztatást, elhúzzák az ügyintézést, és nem ajánlanak méltányos egyességet.
Ilyen helyzetben elengedhetetlen a tapasztalt kártérítési ügyvéd segítsége, aki pontosan ismeri a jogszabályokat és a bizonyítási eljárásokat.
Kártérítésekre specializálódott ügyvédi tudásommal segítek Önnek megszerezni a jogos igényét, legyen szó
- elmaradt jövedelemről,
- gyógykezelés költségeiről,
- maradandó egészségkárosodásról vagy
- sérelemdíjról.
Célom, hogy az Ön helyzetét emberileg és jogilag is méltányosan rendezzük.
Sikerdíjas rendszerben dolgozom, így Önt semmilyen előzetes költség nem terheli. Csak akkor jár díjazás, ha sikerrel járunk, vagyis az Ön érdeke és az enyém is közös: a jogos kártérítés megszerzése.
Munkámat igazságügyi orvos- és műszaki szakértők segítik, hogy az Ön ügye a lehető legerősebb jogi alapokon nyugodjon.
Munkahelyi baleset érte Önt?
