A kórháznak és a betegnek is ugyanaz a célja: a gyógyulás. Ugyanakkor fontos megérteni, hogy még a legideálisabb körülmények között sincs garancia a teljes felépülésre.

Következő cikkemben bemutatom,

• mit jelent a gyógyulási esély,
• hogyan történik annak megállapítása egy orvosi műhibaper során, és hogy
• jár-e sérelemdíj vagy kártérítés a gyógyulási esély csökkenése esetén.

1.) Mit jelent a gyógyulási esély orvosi műhiba esetén? 

Gyógyulási esély elvesztéséről, csökkenéséről akkor beszélhetünk, ha a beavatkozás elmaradása vagy késedelmes elvégzése, tehát ha a felróható mulasztás között az okozati összefüggés nem állapítható meg, de nem is zárható ki.

A várt gyógyulás ténylegesen egy esély, és ennek az esélynek a mértékbe minden egyes betegnél mást jelent. Ennek oka, hogy jellemzően nem teljesen egészségesen kerülünk kórházba. A beteg számára az optimális cél mindig a teljes gyógyulás, azonban ez nem mindig lehetséges.

Kijelenthetjük, hogy a gyógyuláshoz együttesen szükségesek a következők:

• az orvos és a kórházi dolgozók magas szintű szakmai felkészültsége, gyakorlata,
• a kórház megfelelő technikai felszereltsége, valamint 
• lényegesen meghatározó a beteg fizikális- és pszichés állapota is. 

2.) Hogyan történik orvosi műhibaperben a gyógyulási esély sérülésének, elvesztésének bizonyítása?  

Annak vizsgálata, hogy a betegnek milyen szakszerű vizsgálat, diagnózis vagy beavatkozás mellett, milyen mértékű gyógyulási esélye lett volna, igazságügyi orvosszakértői kérdés. 

Az orvosi műhibaper során az igazságügyi orvosszakértő elsősorban arról nyilatkozik, hogy a kórház követett-e el mulasztást vagy késedelmet a beteg ellátása során.

Amennyiben felróható mulasztás vagy véleményezhető késedelem, az igazságügyi szakértő nem arról fog nyilatkozni, hogy megfelelő vizsgálat vagy beavatkozás esetén, a konkrét betegnél a gyógyulás milyen mértékű lett volna, hiszen az sajnos nem határozható meg pontosan. 

A szakértő azt fogja részletezni, hogy a statisztikailag hasonló esetekben, az elmulasztott vagy késedelmesen elvégzett beavatkozás alkalmas lehetett volna-e a beteg állapotának kedvező alakítására, ehhez képest lehet-e reális gyógyulási vagy túlélési esélyekről beszélni. 

Ha nem állapítható meg okozati összefüggés az egészségkárosodás vagy halál és a kórház felróható mulasztása között, de az nem is zárható ki teljesen, akkor a beteg hátránya a gyógyulásra való reális esély elvesztésében áll. Tapasztalataim szerint ebben az esetben sikeres kimenetelű lesz az orvosi műhibaper.  

Ennek egy konkrét, jellemző példája a késedelemmel végzett műtét. Egy ilyen esetet vizsgálva igazságügyi szakértő azt a megállapítást teszi, hogy az időben elvégzett műtéti beavatkozás esetén sem lehet kizárni a beteg bekövetkezett végállapotát, azonban a beteg gyógyulási esélyei nőttek volna. Tehát, ha korábban elvégezték volna a szükséges műtétet, lehetséges, hogy abban az esetben is ugyanilyen állapotban lenne a beteg, de az esélyei jobbak lettek volna a teljesebb gyógyulásra. 

A kórház a gyógyulási esély elvesztése miatt indított orvosi műhibaperben csak akkor mentesül a felelősség alól, ha azt bizonyítja, hogy a beteg állapota szakszerű orvosi kezelés mellett is szükségképpen ugyanígy alakult volna, mint annak hiányában.

Tehát, ha megállapíthatóvá válik, hogy a kórház mulasztásának, késedelmének nincs semmilyen oksági kapcsolata a kialakult állapottal vagy halállal, azaz az okozati összefüggés bizonyítottan kizárt. 

3.) Jár-e sérelemdíj a gyógyulási esély csökkenéséért vagy elvesztéséért? 

A magyar bírósági gyakorlat szerint a gyógyulási esély elvesztése az élet, a testi épség és az egészséghez való személyiségi jogot sérti.

Súlyosabb végállapot, vagy a beteg halála esetén a hozzátartozók teljes családban éléshez való személyiségi jogainak sérelmét okozza, amely sérelemdíj igényét alapozza meg.  

Ha megállapítható a gyógyulási esély csökkenése vagy elvesztése, a beteg az egészségkárosodás vagy halál, mint eredmény számbavételénél alacsonyabb mértékű sérelemdíjra tarthat igényt.

4.) Jár-e vagyoni kártérítés a gyógyulási esély csökkenése vagy elvesztése esetén? 

A sérelmet szenvedett beteg a sérelemdíjon felül, vagyoni kártérítési igénnyel akkor élhet, ha a kötelezettségszegés és a vagyoni kár között az okozati összefüggés bizonyított.  

Ha nem állapítható meg oksági kapcsolat a felróható mulasztás és a beteg állapota illetve halála között, de az egyértelműen nem is zárható az ki, nincs lehetőség a beteg állapotával vagy halálával kapcsolatos vagyoni károk érvényesítésére. 

Ebben az esetben nem jár a betegnek kialakult állapotára tekintettel járadék, mint például  s jövedelemveszteség jogcímű járadék, gyógyszer többletköltség, vagy közlekedési többletköltség.

Olyan kártételek azonban, amelyek ténylegesen a gyógyulási esély elvesztésével vagy csökkenésével állnak oksági kapcsolatban, érvényesíthetők a kórházi műhibaperben. 

Ilyenek lehetnek, a teljesség igénye nélkül:

• a szakszerűtlen kezelésekkel összefüggő utazási költségek
• kísérőköltségek
• látogatási és egyéb költségek, vagy
• a szakszerűtlen kezelés orvosi költségei. 

Fontos azonban, hogy a gyógyulási esély elvesztése esetén mindenképp sérelemdíj jár a betegnek vagy hozzátartozóinak. 

Egy elveszített gyógyulási esély is lehet orvosi műhiba – jogi segítséggel nincs egyedül

Amikor valakit orvosi hiba ér, nemcsak a testi-lelki egészsége sérülhet, hanem a gyógyulás lehetősége is örökre elveszhet.

Egy ilyen helyzetben felmerülhet az orvosi műhiba gyanúja, melyben egy tapasztalt kártérítési ügyvéd valódi segítséget jelenthet. Orvosi műhibaperekre specializálódott ügyvédként nem csupán a jogi útvesztőkön segítem át Önt, hanem abban is, hogy az elszenvedett veszteségekért méltányos kártérítést kapjon.

Ügyfeleimet teljes-körűen képviselem: az első konzultációtól kezdve a szakértői vélemények beszerzésén át egészen a peres eljárásig minden lépést átvállalok.

A jogi folyamat során együtt dolgozom igazságügyi orvosszakértőkkel, hogy alaposan felmérjük, történt-e szakmai hiba, és mekkora gyógyulási esélytől esett el a beteg az ellátás hiányosságai miatt.

Önnek nincs előzetes anyagi kötelezettsége: sikerdíjas rendszerben dolgozom, csak akkor kell ügyvédi munkadíjat fizetnie, ha már ténylegesen megkapta a sérelemdíjat vagy a kártérítést.

Minden esetet egyedileg, részletesen átbeszélek Önnel (akár személyesen, vagy online), és közérthetően tájékoztatom a lehetőségekről, hogy biztonsággal dönthessen.

Ha Ön úgy érzi, hogy a gyógyulási esélyét orvosi hiba miatt veszítette el, kérjen most díjmentes konzultációt, segítek eligazodni a lehetőségek között.