Utazásaink során egyre gyakrabban találkozunk vadgázolás nyomaival az utak mentén – mivel egyre inkább behatolunk az erdők és mezők lakóinak életterébe, keresztezzük a jól ismert csapásaikat, miközben a járművek hangja, fénye és sebessége gyakran megtéveszti őket.
A vadgázolás következménye sokszor tragikus: az állatok életüket veszítik, és mi, sofőrök, a közlekedési baleset kockázatával szembesülünk. A helyzet még súlyosabb, amikor nagyvad (például szarvas) kerül az autó útjába. Egy ilyen közlekedési baleset esetén pillanatok alatt jelentős anyagi kár keletkezhet, sőt, a személyi sérülések esélye is megnő.
Vadgázolás esetén felmerül a kérdés: ki a felelős, ha elütünk egy szarvast? Van lehetőségünk kártérítésre?
Ebben a cikkben részletesen bemutatom,
- ki viseli a felelősséget vadgázolás esetén,
- hogyan alakul a bírósági gyakorlat konkrét szituációkban, végül
- hogyan tud segíteni egy kártérítési ügyvéd.
Ki viseli a felelősséget vadgázolás esetén? A vezető, vagy a vadásztársaság?
Az köztudott, hogy a gépjármű használata fokozott veszéllyel jár, a gépjárművezetés veszélyes üzemnek minősül. Bármilyen furcsán hangzik, a jog szerint a vad is veszélyes üzemnek számít.
Vadgázolás esetén a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
A Ptk. szerint a vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt.
Amennyiben a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott.
A Ptk. szerint a vadászatra jogosult akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.
Mi minősül vadveszélyes útszakasznak vadgázolás esetén?
A vadászatra jogosult felróható magatartása, ha a vadveszélyes útszakaszra a vadászatra jogosult elmulasztja kezdeményezni az út kezelőjénél a vadveszélyre figyelmeztető tábla kihelyezését. Ez utóbbi ahhoz vezetett, hogy szinte minden útszakaszon láthatjuk a vadveszélyről tájékoztató táblát. Olyan sok került kihelyezésre, hogy lassan komolyan sem lehet őket venni.
Valójában annak kérdése, hogy mi minősül vadveszélyes útszakasznak, szakértői kérdés. Általában fokozottabb vadmozgásra kell számítani összefüggő erdős területeken, ahol a táplálék, víz megszerzése érdekében, a vadaknak át kell vágniuk az úttesten.
Mit szükséges vizsgálnunk a felróhatóság, rendellenesség megállapításakor vadgázolás esetén?
Egy-egy konkrét eset vizsgálatánál alapvetően két dolgot szükséges vizsgálnunk:
- Terheli-e bármelyik felet felróhatóság?
Elsőként azt szükséges megállapítanunk, hogy a gépjármű vezetője vagy a vadászatra jogosult hibája okozta-e a kárt.
a) A gépjármű vezetője esetén
a felróhatóság nem különbözik a hagyományos gépkocsi-gépkocsi ütközésnél vizsgált esettől (pl. ha a sofőr nem tartja be a sebességkorlátozást, ittas vagy drog által befolyásolt).
b) A vadászatra jogosult esetén
akkor felelhet a kárért, ha bizonyítható, hogy
az állat a vadászat miatt került az útra (ugyanis ez a vadászati naplóból követhető), vagy
nem gondoskodtak kerítésről, illetve,
ha sószóró, etető, itató, vadföld telepítésével szoktatta a vadakat az út közelébe közvetlenül. - Rendellenesség vizsgálata felróhatóság hiányában:
Ha egyik felet sem terheli felróhatóság, akkor azt szükséges megvizsgálnunk, hogy a káreseményhez vezető rendellenesség fellépett-e bármelyik fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége során.
Önmagában az, hogy a vad az úttestre ugrott, még nem számít rendellenességnek, hiszen az az állat természetes viselkedése.
A bírói gyakorlat alapján, azonban, ha a vad autópályára vagy gyorsforgalmi útra kerül, illetve belterületen jelenik meg, már felelős az okozott kárért a vadászatra jogosult.
Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a vadállat betegsége miatt kiszámíthatatlanul viselkedik vagy szarvasbőgés időszakában megtámadja az autót.
Ki viseli a kárt, ha nem állapítható meg felróhatóság vagy rendellenesség?
Amennyiben két veszélyes üzem találkozik – tehát a vad és a gépjármű ütközik – a főszabály az, hogy felróhatóság és rendellenesség hiányában mindenki a saját kárát viseli.
Ez azt jelenti, hogy az autós maga állja
- a javítási költségeket,
- viseli a sérülés kapcsán fennálló valamennyi következményt,
a vadászatra jogosult pedig
- a vad elpusztulásából eredő veszteséget.
Ez a szabály vonatkozik arra az esetre is, ha a sofőr, a vadállattal való összeütközés érdekében pl. elrántja a kormányt és így szenved balesetet vagy másik autónak ütközik.
Tehát a vaddal történő ütközés esetén a gépjárműben keletkező kárt követelheti az autó tulajdonosa, míg a vadásztársaság pedig követelheti a vad eszmei értékét.
Hogyan tud segíteni vadgázolás esetén a kártérítési ügyvéd?
A vadgázolással kapcsolatos kártérítési per igencsak komplex, mivel vizsgálni szükséges, hogy a vadászatra jogosult úgy járt-e el az adott helyzetben, ahogy az tőle elvárható. Hogy mi számít „tőle elvárható” magatartásnak, azt a bírósági gyakorlat tölti meg tartalommal. Csak hogy néhány példát soroljak: vadvédelmi kerítés telepítése olyan helyeken, ahol már volt több baleset, állománygyérítés…
Számos bizonyítási nehézséggel nézünk tehát szembe, ha autósként, motorosként vaddal ütközünk. A jogi helyzet komplikált, ezért javasolt kártérítési ügyvédhez fordulni.
A megfelelő kártérítés megszerzéséhez időre és szakértelemre van szükség, ezért elengedhetetlen a kártérítési ügyvéd bevonása.
Ügyvédként vállalom a teljes kártérítési ügyintézést sikerdíjas alapon, beleértve a büntetőeljárás, a közvetítői eljárás, a biztosító előtti képviselet, valamint az esetleges polgári per teljes körű kezelését.
